Megfejtették a titokzatos birkadisznó rejtélyét

 

Az amerikai LiveScience tudományos portál leleplező cikkben járt a rejtély végére: a neten terjedő fotók és videók, amelyek egy misztikus birkadisznót ábrázolnak, nem Photoshoppal készültek, hanem valódiak. És nem egy mutáns hibridet ábrázolnak, hanem a magyar mangalicát.

„Különös kinézetű, birka-disznó-lényről készült fotók terjedtek el a weben – írta a LiveScience tudományos portál csütörtöki cikkében [1]. – Az állatok nagyon hasonlítanak a birkára, és tipikusan gyapjúszerű bundájuk van, de aki alaposan megfigyeli a fejüket és a pofájukat, kifejezetten sertésszerű jellemzőket fedezhet fel.”

A különös lényről készült fotók és videók szélsebesen terjedtek el a neten, és a misztikumra fogékony közönség hosszú ideig értetlenül állt a jelenség előtt.

manga450

A találgatás, amelyben szerepet kapott a DNS-keveredés és a mutáció réme is, nagyjából egy hete kezdődött, amikor az angliai Essex Tropical Wings [2] (trópusi szárnyak) nevű állatkertjébe három új jövevény érkezett, név szerint Buddy, Margot és Porsche.

Az állatkert oktatási koordinátora, Denise Cox szerint a látogatók első látásra birkának nézték az új állatokat, és ezt a BBC helyszíni hangfelvétellel is bizonyította. Az alábbi állatkerti beszélgetés [3] egy nő és egy férfi között zajlik, nagyjából egy Ionesco-dráma dialógusának megfelelően:

Nő: Soha életemben nem láttam ilyet. Először azt hittük, birka. Aztán azt hittük, disznó, és most már nem is tudjuk, ugye?

Férfi: Lehetne belőle készíteni egy jó kis gyapjúpulóvert?

Nő: Ez a legkülönösebb dolog, amit valaha láttam. Tényleg az.

Férfi: Én meg soha nem láttam még göndört, gyapjas fülű disznót. (...)

Vajon azt mondja, hogy röf-röf?

Nő: És szőrös kolbász lesz belőle?

Az eseményről beszámoló amerikai Fox Newsnak még az essexi utca emberét is sikerült alulmúlnia: a csodalényről szóló riportjában a csatorna reggeli műsorának két műsorvezetője egyszerre álmélkodik a jelenségen. A misztikumot csak fokozza, hogy a műsorvezetők úgy mutatják be az élőlényt, mintha tényleg mutáns szörny lenne. „Az állat nem más, mint az úgynevezett birkadisznó” – árulják el a titkot, miután hosszasan csodálják a furcsa állatot.

 
 
 

Nem segített sokat az igazság kiderítésében a HotShootNews.com „A Sheep-Pig?!” című videója sem:

 

 

Nem segített sokat az igazság kiderítésében a HotShootNews.com „A Sheep-Pig?!” című videója sem: 

Csütörtökön aztán a LiveScience lerántotta a leplet a mutáns szörnyről: „Ez egy valódi állat, bár nem új jövevény, és nem is birka-disznó-hibrid. Egyszerűen csak szőrös disznó, amit mangalicának hívnak. A mangalicában nincs birka-DNS, az állat valójában közelebbi rokonságban áll a vaddisznóval – írta a LiveScience. – Míg az amerikaiaknak az elterjedtebb, jórészt szőrtelen, rózsaszín bőrű Észak-Amerikai disznók az ismerősek, a mangalica Ausztria és Magyarország hegyvidéki területeiről származik, ahol birkaszerű szőre megvédi a kemény európai telektől.”

Majdnem kipusztult
 

A mangalica fajta más, alaposabb források [4] szerint az 1800-as évek közepére alakult ki, és a göndörszőrű sertések a Balkántól az akkori Magyarország hegyvidéki területeiig mindenhol, így az Alföldön is elterjedtek voltak. 1943-ban 30 000 törzskönyvezett mangalicát jegyeztek fel az országban, de az elsősorban zsírjáért tenyésztett fajtát 1965-re szinte teljesen kiszorították a hússertések.

A mangalicát 1973-ban védetté nyilvánították, miközben az egyedek száma folyamatosan csökkent. Az ezredfordulón mindössze 1430 törzskönyvezett szőke, fecskehasú és vörös mangalicakocát tartották nyilván Magyarországon (a negyedik, a fekete fajta mára teljesen kiveszett). A mangalica reneszánszának kezdete a kilencvenes évekre tehető, és mostanra már a híres spanyol serrano sonka alapanyagául is felhasználják [5] az állat húsát.

A bejegyzés trackback címe:

https://tenyekesvelemenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr371946371

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása