A színház megnyitójára 1895. október 5.-én került sor, fényes keretek között, az akkori Pécsi Napló ünnepi különkiadással köszöntötte a fantasztikus eseményt, a lakosság ujjongott. A társulat e jeles alkalomból Erkel Ferenc Bánk bán című előadását vitte színre, mellyel kirobbanó sikert aratott. Az épületen helyet kapott a kor kiemelkedő "színházi emberének" tartott Csiky Gergely, Szigligeti Ede, Kisfaludy Károly és Erkel Ferenc szobra, s a kupolán látható Géniusz szobrot Kiss György szobrászművész a Zsolnay Porcelángyár alkotógárdájával keltette életre.
 

A Balás Ernő tervei alapján épült reprezentatív épület tetején, homlokzatán a Zsolnay-gyár kerámiái csillognak. Díszei: a posta munkáját jelképező, fülkében álló alakok és a körülfutó frízek. A postapalota homlokzatának fő látványossága a tetőből középen kiemelt oromdíszes, háromszögletű mezőben elhelyezett címer, melyet két oldalról angyalok tartanak, s fölé a magyar koronát emelik. A Zsolnay-gyárban készült címert az 1950-es években - az eltávolítás veszélyes maitt - a posta dolgozói bádoglemezzel fedték, és attól csak a rendszerváltás után szabadították meg.
 

Budapest, XIV. Állatkerti körút 6/12.

A 19/20. század fordulóján az akkor csaknem fél évszázados, csődbe került magánállatkertet a főváros megvásárolta és Neuschloss Knüsli Kornél (1864-1935) irányításával korszerűsíttette. Ő tervezte a bejáratot s a vastagbőrűek házát az egzotikus állatfajok épületeinél is alkalmazott, keleti, iszlám építészethez kapcsolódva. A bejárat és a vastagbőrűek házának építészeti kialakítása sikeresen ötvözi a századforduló szecessziós stílusát a külföldi állatkertekben tanulmányozott, az iszlám építészet alapján nemzetközileg kifejlesztett épülettípusával: aminek karakterét Zsolnay Vilmos pécsi gyárában készült színes mázas pirogránit-díszítés adja.
 

Budapest, XIV. Hősök tere, Dózsa György út 37.

A millenniumi kiállítással kapcsolatban építendő maradandó műcsarnok létesítésének gondolatát az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat választmánya vetette fel 1893-ban. A rendelkezésre álló szerény anyagiakra, valamint a felépítés sürgető időpontjára tekintettel döntött a tervező a nyerstégla architektúra mellett, amelynek művészi részletképzését a gyorsan és azonos minőségben sokszorosítható terrakottával kívánta megoldani, kivitelét a pécsi Zsolnay Vilmos-féle keramikai gyárra bízva.
 

Cifrapalotának nevezik a magyar népmesék világát idéző, Márkus Géza tervei alapján, a századelőn emelt épületet. Eredetileg városi bérháznak épült 1902-ben, földszintjén üzletekkel, emeletén a Kereskedelmi Kaszinó egyesületi helyiségeivel. Színes majolika díszei népművészeti ihletettségűek. Külön figyelmet érdemelnek az egyedi ajtók, ablakok és az épület színei: az élénksárgák, a narancsok, a zöldek.
 

Budapest, IX. Üllői út 33-37.

A millenniumi ünnepségekhez kapcsolódva Ferenc József császár avatta fel a Magyar Iparművészeti Múzeum és Iparművészeti iskola épületét, Lechner Ödön nemzeti formanyelv teremtő stíluskísérletének e sokat vitatott, hatásos példáját. Újdonság, hogy az épület egész homlokzatát színes, mázas kerámia borítja. Jelenleg csak a letisztított vagy felújított felületeken élvezhető ennek gazdag színvilága, ragyogása, amelyet Lechner tett nemes, elegáns építőanyaggá.
 

Bp. XIV. Stefánia út 14.

Tervezője a modern építészet nagy hatású alakja, aki a kerámiára, mint adekvát építőanyagra, a Zsolnay gyárral való szoros együttműködéssel építőanyagukra és technológiájukra alapozva kísérelte meg a magyar nemzeti stílus megalkotását. Az épület minden részletét művészi igénnyel és gondossággal tervezte meg Lechner: az ajtótáblák lent festett, üvegeik maratott magyaros virágdíszítést kaptak. Igazi századfordulós "összművészeti alkotás", amelynek minden részletében ugyanaz a szellem munkál.
 

Budapest, VII. Városliget fasor 5-7.

A fasori református templom 1911-1913 között épült. A késő szecessziós építészet egyik hazai csúcspontja, tervezőjének, Árkay Aladárnak (1868 -1932) szintetizáló képességét mutatja, amivel a legfontosabb európai áramlatokat összegezte, sajátossá formálta. A különféle magasságú és formájú tornyok teszik karakteressé, a kisebbiken a finn építészet hatása érződik, az épület megszerkesztésében historizáló előképek is hatottak. Nyílásformái között alkalmazta a hazai szecesszió által kedvelt boglyaívet. A homlokzat elé kilépő, sok oszloppal közrefogott kapujának oromfalát hálós kiosztású Zsolnay-féle, mintás kerámiaburkolat díszíti.
 

Budapest, VI. Nagymező u. 20.

Kivételes épségben maradt meg a főhomlokzata és kisebb változtatásoktól eltekintve megőrződött eredeti architektúrája, eredeti alaprajzi rendszere. A falfelületeket, a homlokzatot díszítő architektonikus elemeket mázas pirogránit elemekből alakították ki, amit Zsolnay Vilmos pécsi gyára készített.
 

Budapest, V. Hold u. 4.

Az épület mind kontúrjában, mind tagolásának, díszítésének lágy, hullámzó vonalvezetésével a korszak szecessziós művészetének szellemiségével és szimbólum kedvelésével is összhangban van. Minden részlete azonos szellemben igényesen formált (az ajtók maratott magyaros mintájú üvegezése, az egykori pénztárcsarnok ablakosztásai, berendezése) igazi összművészeti alkotássá avatja.
 

Budapest, V. Ferenciek tere 5.

Az Iparművészeti Múzeumhoz hasonló dimenziójú feladat volt a Zsolnay gyár számára e teljesen kerámia burkolatú ötemeletes, két belső udvaros sarokház felületképzésének kivitele. A homlokzat világos mázas téglaburkolatán az ablakok, párkányok, mellvédrácsok barnásvörös natúr és mázas plasztikus keretelésén túl jelentős szerep jutott a figurális szobroknak is az épület céljának és rendeltetésének vizuális megjelenítésében.
 

Budapest, VIII. Múzeum körút 6-8.

Ybl Miklós tervezte Várkertbazár után itt nyílt alkalma Zsolnay Vilmosnak arra, hogy a nyerstégla architektúrán alkalmazható majolika és terrakotta gyártmányainak szépségét a fővárosban megmutathassa
 

Budapest V. Váci u. 39/Duna u. 1.

Zsolnay Miklósnak irodája és lakása is volt itt. A ház homlokzatára e funkciót megjelölendő három színezett pirogránit relief került. A Váci utcai oldalon egy Korongozó férfi társával, a Duna utca oldalán az emeleti traktuson Festőnő társával és a sarkon pedig a Zsolnay gyár öttornyú védjegye
 

Budapest, V. Váci utca 15.

A korszerű üzletház tipikus tagolását mutatja: az alsó szint jellegzetesen eltérő anyagokkal és szerkezetekkel készült. A lakószintek homlokzati fehér zománcos téglaburkolata felett a koronázó attika szalagokkal tagolt mezőiben sárga alapon megjelenő, magyar hímzések és rátétes díszítés reliefben megjelenő szimmetrikus motívumai Lechner hatását tükrözik, a tölgyfa üzletportál különleges igényességgel faragott, historizáló alkotás. A portál kúszóvirágos gótikus ívezeteibe foglalt dekorációja ismétlődik meg pirogránitban az oromzaton.
 

Budapest, I. Szentháromság tér

Mai formáját a 19-20. század fordulóján nyerte el, amikor az évszázadok során keletkezett hozzáépítéseket eltávolították, majd Schulek Frigyes tervei alapján neogótikus stílusban újjáépítették. Falfestményein bibliai jeleneteket, valamint a magyar történelem legfontosabb mozzanatait csodálhatjuk meg. Mázas teteje, valamint a nyugati kapu fölötti csúcsíves mezőben látható Máriát, a Magyarok Nagyasszonyát ábázoló pirogránit relief a Zsolnay gyárban készült.
 

Debreceni megyeháza
Pirogránit díszítoelemek: Debrecen, Megyeháza, Piac utca 54.
 

Budapest egyik kiemelkedő látnivalója a Szabadság híd pesti hídfőjénél található Vásárcsarnok, mely az ország legnagyobb ilyen rendeltetésű, műemlék jellegű épülete.
A Vásárcsarnok 1889-1896 között épült Pecz Samu tervei alapján, 1897. február 15.-én nyitották meg, majd az 1990-es évek elején eredeti állapotában teljesen újjáépítették. 1994 - a második megnyitása - óta ismét régi fényében ragyog.